Információtörténet

Fordításirodalom számokban (1945-1987)

Összesen kb. 210ezer könyvet adtak ki, amiből 34ezer körül volt a fordítások száma. Magyar szépirodalmi művek száma: 15ezer körül, szépirodalmi fordítások: 13 ezer.

Fordítás fogalma:

interszemiotikus (átalakítás), intralingvális (átfogalmazás), irodalmi fordítás (műfordítás), köznyelvi fordítás, szakfordítás.

A fordítás kezdetei:

Az antik görög és római irodalom korában. (Imitatio, aemulatio és parafrázis)

Szent Jeromos: Levél Pammachiushoz a műfordításról

A fordításirodalom kialakulása korábbra tehető, mint a könyvnyomtatás. A 17. században is volt már fordítás, de nem sokan gondolták úgy, hogy a fordításban ugyanazt kéne visszaadniuk. Sokszor a szószerintiség sem garantálta a szöveghűséget. Ez általában a nyelvek különbözősége miatt volt.

A tartalom a kommunikáció, az információátadás tükrében egy konkrét, vagy absztrakt, valóságos vagy képzetes jelenség. Ezt a tárolás érdekében kódoljuk.

Tartalom ábrázolásának eszközei: kép, szó, zene, mozgás

Kollektív tudat/mentálszféra

Allúzió: közvetett gondolatok, érzések, hangulatok

Szövegalkotás két formája: szóbeli és írásbeli. A szóbeli szöveg megjegyzését erősen segíti s mnemotikus támogatás. (kötött szöveg, közhelyek, klisék). A szövegállandóság tartósította a tartalmat. ezért az allúziók is változtak.

Szövegavulás: A régi szövegek háttérbe szorulása, érthetetlenné válnak.

Szóbeliség és szövegmondó: nem lehet szerzőről beszélni, a dalnok inkább előadó.

Az irodalom névtelen szerzőkkel kezdődik. Az első, nevét feltüntető szerző Anonymus volt. A reneszánsz korban történt nagy változás, a szerzők öntudatosan vállalják műveiket. (Janus Pannonius)

Régen a szöveg tagolása és az írásjelek használata nem volt jellemző. A nyomtatás elterjedésével kezdett általánossá válni.

A régi szerzői jog:

Az oralitás korában a tartalom köztulajdon volt. (bár az ókori szerzők közül soknak fel van tűntetve a neve is)

Az ókorban kialakultak könyvtárak. Az ekkori iratok javarésze csak egy példányban létezett. Középkorban kódexek, már maguk üzenetnek minősültek, nem csak a tartalmat akarták átadni. (Medium is the message) Thienemann azt írja, ezek a könyvek nem mind kerültek piacra. Volt, amelyiket a szerző szétosztotta az ismerősei között.

Ingénium: tartalom tulajdonlása/költői tárgy

A szerzői jog megjelenése előtt a szabad felhasználás volt a jellemző.  Angliában viszont később a könyvnyomtatás királyi privilégium lett. Itt már megjelent a kalóznyomtatás jelensége is. Az első szerzői jogi törvény Anna Királynő törvénye. A szerzői jog a szellemi alkotást védi, de a találmányokat és ötleteket nem.

A művek integritásának 3 momentuma: a plágium, szövegintegritás, hiteles fordítás.

Plágium: az a cselekedet, amikor egy más által publikált munkát a sajátunkként tűntetünk föl, a hivatkozás, forrás megjelölés és szerzői engedély nélkül.

Fordítás esetében felmerül a kérdés, hogy egy rossz fordítás a szerzői jog megsértésének minősül-e.

Művelődéstörténeti keretek

-         - Mediterrán-európai kulturális hagyomány

-         - birodalmak peremén

-         - nomádok

-         - 9 királyság

-         - latin nyelv biztosította Európa nyugati és középső részének egyetemességét.

-         - a görög nyelv a római birodalomban a sznobság és a magas műveltség eszköze volt

-         - a török és iszlám kultúrák szerepe nem kap elég figyelmet a dél-európai kultúrában

-         - német nyelv ránk gyakorolt hatása

-         - az ellentmondásos francia hatás; Itália hatása

-         - az angol és orosz hatás

Lényeges korszakok és események:

-          - reformáció hatása, tömeges írás és olvasás tanulása

-          - magyar nyelvújítás

-          - nyelvtervezés

-          - irodalmi nyelv és köznyelv eltérő eredete

-          - amatőr nyelvújítás átmenete a nyelvtudományba

-          - a magyar nyelvtudomány megteremtése (Hunfalvy Pál, Simonyi Vilmos, Budenz József)

-          - Magyar Nyelvtudomány Társaság és folyóirata (Magyar Nyelv címen)

-          - Budapesti Iskola

-          - XX. századi paradigmán kívüliek (Karácsony Sándor, Lazinczius Gyula, Lotz János, Sebestyén Géza és Thienemann Tivadar)

-          - Nyelvészettörténet

Digitalizálás

Szövegdigitalizálás: egy dokumentum vagy szöveg írásjeleinek a számítógép által kezelhető kódsorrá alakítása.

Dokumentumdigitalizálás: egy dokumentum képének és szövegének a számítógép által kezelhető kódsorrá alakítása. Bele tartozhat még a struktúrájának és formai jellemzőinek kódolása is. A folyamat nehézségei: a speciális írásjelek kódolása, kép és szöveg elkülönítése stb.

Számítógépes szöveg: a számítógép nem szöveget tárol, hanem számol. (A  szöveg is számok sorozata) A gép biteket kezel bináris elven. Minden információ kódolható bitek sorozatával. Az adatforgalom legelterjedtebb mértékegysége a 8 bites byte, ami 256 féle értéket vehet fel. Persze később elterjedt a hexadecimális számok használata is.

Alapfogalmak:

Kód (szám), Karakter (graféma), Glyph /font (betű képe), Kódrendszer/kódtábla (ASCII), Karakterkészlet (kódrendszerben kódolt karakterek készlete), Fontkészlet (a kijelzőn megjelenítendő képek, amik kódtáblához vannak rendelve)

Unicode: a karakterkódolás terén egyre nagyobb lett a káosz. Megnövekedett az igény egy univerzális kód kialakítására. Ez lett az Unicode, ami 1992-ben jelent meg először és mára már 6.0-nál tart. Felhasználta az ASCII változatait, 16 bitet használt eredetileg, de mára 4 byte-os. (kb. 100 ezer karaktert kódol)

Korai nyomtatványok OCR-ezése

Gondot okozott a karakterek felismertetése. Medieval Unicode Font Initiative az egyik megoldás. A korpusz publikálásakor másik probléma, hogy hogyan jelenjen meg az interneten, milyen formátumban és hogyan lehessen keresni benne. Megoldás az XML (eXtensible Markup Language).

Text Encoding Initiative (kódoló nyelv)

A reformáció mediális forradalma

Koraújkor: könyvnyomtatás

Előző századforduló: hangrögzítés, hangtovábbítás, képrögzítés

XX. század: TV

Jelenkor: digitális forradalom (Mobil, internet)

A protestantizmus reakciói a változásokra:

Lapalapítások, Rádiós Istentisztelet, gramofonos hirdetés, filmrovat

Mediális gesztusok a korai reformációban:

Tételek kifüggesztése, pápai iratok elégetése, képrombolás

Tételek kifüggesztésének története: Luthert 1517 értesítették a hívek a búcsúcédulák árusításáról.  Mivel nem tudta elérni a beszüntetést prédikált ellene, később kiszögezte és kinyomtatta tételeit. A kiszögezést a régmúlt emlékei tagadják, sőt majdnem kizárják a megtörténtét.

Luther a kommunikáció irányításában látta a megoldást. Kiadott egy könyvet és ez által az első „bestseller íróvá” vált.

A nyomdák fejlődtek. Fizikailag is megváltoztak a könyvek jellemzői (rövid, kicsi, olcsó).  A nyomdák és a kiadványok száma egyre növekszik. (Jellemzően Genfben nagyon magas ezek száma) Mivel sokan nem tudtak olvasni, ezért az olvasni tudó véleményformálók adták tovább a tudást.

Az akkori multimédiás modell:

Prédikáció, körlevél, nyílt levél, templomi ének, karneválok. Létrejönnek a röplapok. A röplapok a 16. század elején reklámfunkciót láttak el, amivel az olvasni nem tudó tömegeket is el tudták érni. Másik ilyen médium a röpirat. Erre a szakirodalom rövid könyvként tekint. 1500 és 1530 között a röpiratok 95%-a teológiai témában íródott.

Végső következtetések:

A korai reformáció nagyon hatékony az újonnan létrejött médiumok felhasználásában. Összekapcsolta az emberi és technikai médiumokat. Többek között ennek köszönhető a reformáció kommunikációjának sikere.

Szótárak fontos jellemzői:

Nagy információsűrűség, nem lineáris szöveg, magasan strukturált felépítés. Hasonló jellegű műfajok a lexikon és az enciklopédia. A szótárakat kategorizálhatjuk az alapján is, hogy hány nyelv szerepel benne. Így lehet egynyelvű és két- vagy többnyelvű. Más kategória alapján köznyelvi és szaknyelvi kiadványokat is megkülönböztethetünk.

Szótár tipológia:

Egynyelvű szótárak:

Értelmező, történeti, tájszótárak, sajátos rendeltetésű szótárak (etimológiai, gyakorisági, nyelvtani, írói szótár stb.), nyelvművelő szótárak (helyesírási szótárak, idegen szavak szótárai, kiejtési szótárak), frazeológiai szótárak (szólások, közmondások), névtárak (személy- és földrajzi név)

Két- vagy többnyelvű szótárak:

Köznyelvi, szak- és műszótárak,

Célközönségük a tanulók, fordítók, kutatók stb. A szótár és az informatika kapcsolata sem elhanyagolható napjainkra. Megjelennek az elektronikus szótárak. 

A Shannon-Wiever-diagram alkalmazása

A diagram szereplői a forrás és a nyelők. A köztük elhelyezkedő csatorna hossza a térbeli távolságukat jelenti.  Írásban jelenik meg az idő fogalma is.  Megemlítendő még a mentálszféra fogalma is, ami a szereplőket körülvevő, hálós szerkezetű információ.

Az emberi kommunikáció kialakulása

Reboul és Moeschler leopárdos példájával kerül bemutatásra a folyamat. Majmok esetén még úgy hangzott a figyelmeztetés, hogy „Leopárd”, később az ősemberek már azt kiáltották, hogy „Vigyázz ott egy leopárd”. Ez már egy kollektív tudat állapotát tükrözi. A fejlődés során el kezdték használni a mutató névmásokat is. Óriási fejlődés, amikor a már a mondat úgy hangzott, hogy „Vigyázz, a hátad mögött van a leopárd”. Ezzel már térben is meghatározta az egyik ősember a másiknak, hogy a veszély forrása egy olyan helyen van, amit ő nem érzékel.  Ennek ellenére értette, hogy mitől és honnan kell tartania.

Kiterjedés nélküli kommunikáció:

10-15 ember kommunikál felváltva. A kommunikáció valós időben zajlik, a forrás és a nyelő megegyezik. Az üzenetek terjedelme néhány 10 szó csupán. Amikor egy ilyen közegben egy régi történetet sokszor felhoznak, akkor közhellyé válik, ami megnyújtja az emlékezetet. Esetenként szólás és közmondás is lehet belőle. Más esetekben, hosszabb szövegek megjegyzését segítette a ritmus és a dallam megjelenése.

Epigráfia:

A leopárdos történet, ha tovább szállt, akkor lehet, hogy egy barlangrajz is készült belőle. Ezzel alakult meg az írás alapja.  Ezek után persze az orális és az írásbeli kommunikáció szoros kapcsolatban élt tovább, egészen máig, csak az arányok fordultak meg. Mára nagyobb szerepet kapott az írásbeli kommunikáció. Thienemann Tivadar is úgy gondolta, hogy az írás az epigráfiával kezdődött. Szerinte a felirat által nem a szerző szól hozzánk, hanem maga a tábla, amin szerepel. Ezáltal azt állíthatjuk, hogy a média maga az üzenet. Az epigráfiát a Micimackóban szereplő, „Tilos az á” feliratú táblája alapján is elemeztük, ahol az üzenet nem értelmezte önmagát, így mindenki kénytelen volt saját értelmet kölcsönözni neki.

Az epigráfia esetén a forrás egy tárgy (mögötte az alkotója eltűnik), a nyelők száma korlátozatlan, a csatorna egyirányú, térbeli kiterjedése a látótávolság, időbeli kiterjedése korlátlan.

Kirográfia:

McLuhan és Thienemann az írás feltalálását látják az emberi gondolkodás forradalmának. Azt hinnénk, hogy az írás és az olvasás együtt járnak, de pl. az ókori nagy gondolkodók nem írtak. Gondolataikat erre szakosodott írnokok írták le. Az írásbeliség kialakulása egybeesik a görög városállamok létrejöttével. Az írás elterjedése a hordozó fejlődését igényelte. A kemény anyagra történő vésést felváltotta a könnyű pergamenre való írás. Persze változó, hogy milyen kultúra először milyen hordozót fedezett fel. A fejlődésnek két fő szempontja volt: a tartósság és a kezelhetőség.

A Shannon elmélet kb. 60 éve indult útjára és még ma is domináló elv a számítógépek terén. A véletlen elemekre épít. A számítógép ennek ellenére a kiszámíthatóságon alapul.

A kommunikáció alapvető működési modelljei:

A kölcsönhatás az érzékszerveink segítségével történik. A hatást kezdeményező személy, a forrás, üzenetet választ, amivel el akar érni valamilyen hatást egy másik személynél.

Fogalom

Az információtörténet fogalmának megvizsgálásához szét kell bontanunk a fogalmat és részleteiben kell megvizsgálni azt. Először is tisztázhatjuk, hogy ez a tudományág más megközelítést takar, mint az általánosabb tudományágak. Ezért információtörténészről még nem beszélhetünk.

Információval kapcsolatos jelenségek:

Kommunikációs mechanizmus

Információ szerepe

Történet fogalom kifejtése:

Az egyén tudása fokozatosan fejlődik és bővül élete során. Ez jellemző az emberiség közös tudásanyagára is. Ez egy tanulási folyamat, de elkerülhetetlen, hogy eközben információs veszteség is keletkezik. Sok mindent elfelejtünk, ezért törekednünk kell a megőrzésre. Semmilyen info nem fölösleges, csak a felhasználástól függ, mikor lehet rá megint szükség.

Az előadás fő vezérfonala a fogalom tisztázásában Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak c. könyve volt segítségünkre.

A történelem:

Múltbéli események leírása. Ehhez persze szorosan kapcsolódik az idő fogalma. A történelem "összesajtolt idő". Az idő a változás mértékegysége. A világ is állandóan változik, nem léteznek statikus állapotok. A természet is változik, ami az ember időérzékelésének egyik alapja. (Év, hónap, nap, évszak stb.) Bár az ember időérzékelése bizonytalannak mondható. Jó példa volt a Tanár Úr által említett 3 másodperces szabály a kosárlabdában, amit a bíró magában számol. Ha relatíve pontos mérést akar, akkor 1,2,3 helyett 22, 23, 24-et  számol. Szerintem érdekes. Az órai előadásoknál pedig azt javasolják, hogy kb 1 perc alatt egy ember 500 karaktert képes felolvasni. Így nem lesz se túl rövid, se túl hosszú az előadás.

Az idő folytonos és megállíthatatlan

A történelemben a dolgok egymásból következnek. Minden esetben kapcsolat van az ok és az okozat között. Az idő folytonossága az ember számára feldolgozhatatlan, ezért szakaszokra bontjuk. (a fentebb is említett év, hónap stb.) Kellemes ellenpélda, hogy a kutya ugyanúgy örül, ha 1 perce vagy 1 hete mentünk el otthonról. Másképp érzékeli az idő dimenzióját.

Az idő visszafordíthatatlan (irreverzibilis)

Az emlékezés:

Az embert ingerek érik, amiket érzékszervekkel érzékel. Ezek javarésze csak rövid ideig felidézhető. Vannak viszont, amik hosszabb ideig is velünk maradnak. Ezt lehet tanulásnak is nevezni. Az órán felmerült még a kollektív emlékezet fogalma is. (Pl. közös nyelv) Az emlékezet segítésére egyéb eszközök is létrejöttek, mint a képek és az írás.

Felejtés:

Az emlékezés ellentéte. Szükségesnek mondható, mert az agyunk tárolókapacitás véges. A felejtésnek fokozatai vannak. Van olyan h valaki élete során nem felejt el semmit véglegesen. A kollektív felejtés közel lehetetlen.

Írás:

Másodlagos nyelvi absztrakció. "Az írás a kód kódja" Fontos, hogy reprodukálható. Az írás sokáig volt az információ materializálásának legfőbb eszköze. A 19. századtól megjelentek más eszközök is, amik nem is a tárolást, hanem a szállítást könnyítették meg. (Távíró, telefon, rádió). Ám a folyamat elindult és ezáltal a tárolására alkalmas eszközök száma is növekedni kezdett. 

Szellemi fejlődés:

Az ember régen a saját kárán tanult. Idővel az ember megtanult más kárán tanulni. A felgyülemlő tapasztalatok rendeződtek. Az emberek között különbözőség ment végbe és ebből alakultak ki a szakmák. Szüntelen tökéletesedést hirdet. Fontos tulajdonsága, az előzmények tisztelete. A szellemi fejlődés a konkréttól az absztrakt felé halad.

Szerves fejlődés:

Mintha egy életrajzot készítenénk a jelenségekről. Alapmetaforája a növény életciklusa: csíra-szárba szökés-bimbózás-virágzás-hervadás-pusztulás.

Információtechnológia elemei:

Mnemotechnika, Hangerősítés, Epigráfia, Kirográfia, Kalligráfia, Tipográfia, Jeltovábbítás, Hangtovábbítás, Jelrögzítés Képrögzítés, Gépírás.

A hordozó és a technológia:

kőtábla, papír, könyv, festészet, kódex, grammofon, írógép, rádió, hangosfilm, számítógép stb, 

Thienemann Tivadar

(Budapest, 1890. május 1. – West Roxbury, USA, 1985. március 29)

Irodalomtörténész, nyelvpszichológus, egyetemi tanár, germanista és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Budapesten és Lipcsében tanult egyetemen. 1913-ban doktorált a Budapesti Tudományegyetemen germán filológiából. Később Berlinben is tanult. 1913-14ig Pesten tanárkodott. 1914-ben részt vett a Világháborúban és harcolt a frontokon.1925-1926ig Pécsen dékán. 1922-ben megalapítja a Minerva Társaságot, később a Minerva folyóirat szerkesztője. Irodalomelmélettel, magyar-német irodalmi kapcsolatok történetével foglalkozott. A II. Világháború idején a náciellenes törekvések támogatója. 1947-ben Belgiumba, később az USA-ba távozik. Ott nyelvfilozófiai és pszichológiai kutatásokat folytat. Rengeteg könyvet publikált, de ezek közül számunkra a kurzus szempontjából az Irodalomtörténeti alapfogalmak (Bp., 1930) a legfontosabb. Ő szolgál az Információtörténet kurzusunk alappilléreként.

Kedves olvasók!

Burgermeister Richard vagyok, jelenleg 23 éves és ELTE BTK-s egyetemista. Másodéves Kommunikáció és Médiatudomány szakos hallgató vagyok, Médiatudomány szakirányon. Anno belekóstoltam az Egyiptológiába is, de nem találtam meg a számításaimat. Mivel ez nem egy "Én" blog, ezért azt hiszem ennyi bemutatkozás bőven megteszi. Térjünk is rá a blog fő témájára, ami nem más mint az Információtörténet kurzus. Feladatunk az volt, hogy hozzunk létre egy komplett előadásblogot, melyben összefoglaljuk az órán hallott információk lényegét. Továbbiakban ez lesz a fő témánk. Remélem értékelhetőek lesznek az általam publikált postok.

Tematika:

Információtörténet

Témafelsorolás, feladatkitűzés, irodalomjegyzék, letöltések, időrendes tematika

Az oktatás formája: előadás

Az oktatás terjedelme: 2 félév, 45-45 óra

Óraszám: 45/félév, 3/hét

A téma összefoglalása: Az előadás az információhordozók történetének, jelen helyzetének és jövőjének áttekintésével mutatja be az informatika és a humán tudományok kapcsolatát.

Az oktatás jellege: előadás kollokviummal, a hallgatók aktív részvételével

A téma felosztása: Az első félév a beteljesült, lezárható dolgokkal foglalkozik, a kezdetektől a XIX. sz. végéig. A második félév pedig a jelenben is létező, illetve az éppen most kifejlődő jelenségekkel.

Vállalható feladatok

1.    Előadásblog készítése  

2.    Terminológiai gyűjtemény készítése

3.    Életrajzgyűjtemény készítése

4.    Irodalomismertetés

5.    Irodalmi szemelvény előadása