Fogalom
Az információtörténet fogalmának megvizsgálásához szét kell bontanunk a fogalmat és részleteiben kell megvizsgálni azt. Először is tisztázhatjuk, hogy ez a tudományág más megközelítést takar, mint az általánosabb tudományágak. Ezért információtörténészről még nem beszélhetünk.
Információval kapcsolatos jelenségek:
Kommunikációs mechanizmus
Információ szerepe
Történet fogalom kifejtése:
Az egyén tudása fokozatosan fejlődik és bővül élete során. Ez jellemző az emberiség közös tudásanyagára is. Ez egy tanulási folyamat, de elkerülhetetlen, hogy eközben információs veszteség is keletkezik. Sok mindent elfelejtünk, ezért törekednünk kell a megőrzésre. Semmilyen info nem fölösleges, csak a felhasználástól függ, mikor lehet rá megint szükség.
Az előadás fő vezérfonala a fogalom tisztázásában Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak c. könyve volt segítségünkre.
A történelem:
Múltbéli események leírása. Ehhez persze szorosan kapcsolódik az idő fogalma. A történelem "összesajtolt idő". Az idő a változás mértékegysége. A világ is állandóan változik, nem léteznek statikus állapotok. A természet is változik, ami az ember időérzékelésének egyik alapja. (Év, hónap, nap, évszak stb.) Bár az ember időérzékelése bizonytalannak mondható. Jó példa volt a Tanár Úr által említett 3 másodperces szabály a kosárlabdában, amit a bíró magában számol. Ha relatíve pontos mérést akar, akkor 1,2,3 helyett 22, 23, 24-et számol. Szerintem érdekes. Az órai előadásoknál pedig azt javasolják, hogy kb 1 perc alatt egy ember 500 karaktert képes felolvasni. Így nem lesz se túl rövid, se túl hosszú az előadás.
Az idő folytonos és megállíthatatlan
A történelemben a dolgok egymásból következnek. Minden esetben kapcsolat van az ok és az okozat között. Az idő folytonossága az ember számára feldolgozhatatlan, ezért szakaszokra bontjuk. (a fentebb is említett év, hónap stb.) Kellemes ellenpélda, hogy a kutya ugyanúgy örül, ha 1 perce vagy 1 hete mentünk el otthonról. Másképp érzékeli az idő dimenzióját.
Az idő visszafordíthatatlan (irreverzibilis)
Az emlékezés:
Az embert ingerek érik, amiket érzékszervekkel érzékel. Ezek javarésze csak rövid ideig felidézhető. Vannak viszont, amik hosszabb ideig is velünk maradnak. Ezt lehet tanulásnak is nevezni. Az órán felmerült még a kollektív emlékezet fogalma is. (Pl. közös nyelv) Az emlékezet segítésére egyéb eszközök is létrejöttek, mint a képek és az írás.
Felejtés:
Az emlékezés ellentéte. Szükségesnek mondható, mert az agyunk tárolókapacitás véges. A felejtésnek fokozatai vannak. Van olyan h valaki élete során nem felejt el semmit véglegesen. A kollektív felejtés közel lehetetlen.
Írás:
Másodlagos nyelvi absztrakció. "Az írás a kód kódja" Fontos, hogy reprodukálható. Az írás sokáig volt az információ materializálásának legfőbb eszköze. A 19. századtól megjelentek más eszközök is, amik nem is a tárolást, hanem a szállítást könnyítették meg. (Távíró, telefon, rádió). Ám a folyamat elindult és ezáltal a tárolására alkalmas eszközök száma is növekedni kezdett.
Szellemi fejlődés:
Az ember régen a saját kárán tanult. Idővel az ember megtanult más kárán tanulni. A felgyülemlő tapasztalatok rendeződtek. Az emberek között különbözőség ment végbe és ebből alakultak ki a szakmák. Szüntelen tökéletesedést hirdet. Fontos tulajdonsága, az előzmények tisztelete. A szellemi fejlődés a konkréttól az absztrakt felé halad.
Szerves fejlődés:
Mintha egy életrajzot készítenénk a jelenségekről. Alapmetaforája a növény életciklusa: csíra-szárba szökés-bimbózás-virágzás-hervadás-pusztulás.
Információtechnológia elemei:
Mnemotechnika, Hangerősítés, Epigráfia, Kirográfia, Kalligráfia, Tipográfia, Jeltovábbítás, Hangtovábbítás, Jelrögzítés Képrögzítés, Gépírás.
A hordozó és a technológia:
kőtábla, papír, könyv, festészet, kódex, grammofon, írógép, rádió, hangosfilm, számítógép stb,
