A Shannon-Wiever-diagram alkalmazása
A diagram szereplői a forrás és a nyelők. A köztük elhelyezkedő csatorna hossza a térbeli távolságukat jelenti. Írásban jelenik meg az idő fogalma is. Megemlítendő még a mentálszféra fogalma is, ami a szereplőket körülvevő, hálós szerkezetű információ.
Az emberi kommunikáció kialakulása
Reboul és Moeschler leopárdos példájával kerül bemutatásra a folyamat. Majmok esetén még úgy hangzott a figyelmeztetés, hogy „Leopárd”, később az ősemberek már azt kiáltották, hogy „Vigyázz ott egy leopárd”. Ez már egy kollektív tudat állapotát tükrözi. A fejlődés során el kezdték használni a mutató névmásokat is. Óriási fejlődés, amikor a már a mondat úgy hangzott, hogy „Vigyázz, a hátad mögött van a leopárd”. Ezzel már térben is meghatározta az egyik ősember a másiknak, hogy a veszély forrása egy olyan helyen van, amit ő nem érzékel. Ennek ellenére értette, hogy mitől és honnan kell tartania.
Kiterjedés nélküli kommunikáció:
10-15 ember kommunikál felváltva. A kommunikáció valós időben zajlik, a forrás és a nyelő megegyezik. Az üzenetek terjedelme néhány 10 szó csupán. Amikor egy ilyen közegben egy régi történetet sokszor felhoznak, akkor közhellyé válik, ami megnyújtja az emlékezetet. Esetenként szólás és közmondás is lehet belőle. Más esetekben, hosszabb szövegek megjegyzését segítette a ritmus és a dallam megjelenése.
Epigráfia:
A leopárdos történet, ha tovább szállt, akkor lehet, hogy egy barlangrajz is készült belőle. Ezzel alakult meg az írás alapja. Ezek után persze az orális és az írásbeli kommunikáció szoros kapcsolatban élt tovább, egészen máig, csak az arányok fordultak meg. Mára nagyobb szerepet kapott az írásbeli kommunikáció. Thienemann Tivadar is úgy gondolta, hogy az írás az epigráfiával kezdődött. Szerinte a felirat által nem a szerző szól hozzánk, hanem maga a tábla, amin szerepel. Ezáltal azt állíthatjuk, hogy a média maga az üzenet. Az epigráfiát a Micimackóban szereplő, „Tilos az á” feliratú táblája alapján is elemeztük, ahol az üzenet nem értelmezte önmagát, így mindenki kénytelen volt saját értelmet kölcsönözni neki.
Az epigráfia esetén a forrás egy tárgy (mögötte az alkotója eltűnik), a nyelők száma korlátozatlan, a csatorna egyirányú, térbeli kiterjedése a látótávolság, időbeli kiterjedése korlátlan.
Kirográfia:
McLuhan és Thienemann az írás feltalálását látják az emberi gondolkodás forradalmának. Azt hinnénk, hogy az írás és az olvasás együtt járnak, de pl. az ókori nagy gondolkodók nem írtak. Gondolataikat erre szakosodott írnokok írták le. Az írásbeliség kialakulása egybeesik a görög városállamok létrejöttével. Az írás elterjedése a hordozó fejlődését igényelte. A kemény anyagra történő vésést felváltotta a könnyű pergamenre való írás. Persze változó, hogy milyen kultúra először milyen hordozót fedezett fel. A fejlődésnek két fő szempontja volt: a tartósság és a kezelhetőség.
